Tényleg igaz, hogy "ha nagyon hiszek benne, akkor bármi lehetséges számomra" ???

Tényleg igaz, hogy "ha nagyon hiszek benne, akkor bármi lehetséges számomra" ???

 

 

Rengetszer hallhatjuk, főként az amerikai sikertrénerektől, vagy az őket 1:1-ben utánzó magyar "motivációs" kollégáiktól azt, hogy ha "hiszel benne, akkor bármi lehetséges számodra".

Ehhez társulnak még az "Impossible is nothing" és hasonló motivációs mondatok, amelyekhez általában társítják is egy-egy igazán sikeres ember portréját.

De hihetünk ezeknek a szavaknak? Valóban így lenne? Járjunk utána!

Minden ember rendelkezik egyfajta kondicionáltsággal, amelyen keresztül szemléli a világot, amely nagymértékben befolyásolja érzésvilágát és alapját képezi cselekedeteinek. A hiedelemeinknek, és gondolkodási rendszereinknek döntő többsége gyermekkorunkban, a szüleink és a társadalom együttes példamutatása során alakul ki bennünk.

Ezek alapján felnőtt korunkra már egy pontos véleményünk van arról, hogy mire vagyunk képesek, hol vannak a határaink, mely célok azok, amelyeket reálisan kitűzhetünk magunk elé. 

Csakogy ezen vélemények nem feltétlenül alapulnak a valós képességeinken, a tényleges lehetőségeinken, hanem sokkal inkább társíthatóak a szüleink által képviselt önbizalomhoz, az ő tanításukhoz, vagy akár ahhoz, hogy a kedvenc tanárunk miként segített nekünk egy kudarc után talpra állnunk. Ha ebből a szemszögből szemléljük a kérdést, a fenti mondatok nagy igazságtartalommal bírhatnak olyan értelemben, hogy legtöbbünk lényegesen többre képes, mint amennyit általában kihoz magából.

Szintén erősítheti e fenti kérdések igazságtartalmát a következő kérdés, amelyet kérlek, most saját magadnak válaszolj meg. Mondj egy célt az életedben, amelyet volt lehetőséged elérni (tehát pl. nem asztronauta szerettél volna lenni), eleget tanultál és dolgoztál érte kitartóan, türelemmel, eleget gyakoroltad és mégsem érted el?

Ugye, nem sok ilyet találsz? Talán már ebből is látszik, hogy ha megfelelő mennyiségű tudást gyűjtünk és kitartóan, "sohafelnemadósan" dolgozunk, akkor szinte minden kisebb és nagyobb célunkat elérjük az életben. 

Eddig úgy tűnik, hogy a fenti állítások jelentős igazságtartalommal rendelkeznek, de most nézzük meg az érme másik oldalát is.

Az ember sokkal több alkotóelemből áll össze, mint pusztán akaratból és hiedelmekből. Ezen felül még adottak a genetikai jellemzőink, valamint a tehetségünk, képességeink, intuíciónk, melyek szintén hatalmas jelentőséggel bírnak annak tükrében, hogy mi lehetséges számunkra.

Ezen tényezők vizsgálatához segítségül hívjuk Csíkszentmihályi Mihály neves pszichológust, aki a Flow élmény kutatásával alapozta meg nemzeközi hírnevét. A Flow, az áramlat élmény többek között azt mentális állapotot jelenti, amikor egy tevékenység végzése közben feloldódunk az adott pillanatban, fókuszunk teljes mértékben a jelenre irányul, és ez egy különleges örömmel tölt el minket (általában pontosan ezen élményt keresve választunk hobbikat). 

Mint minden más, a Flow élmény is előidézhető mesterségesen, alkotóelemeire bontható és elemezhető, mégis a legtöbb esetben magától következik be, amikor olyasmit teszünk, olyasmivel foglalkozunk, amely közel áll a tehetségünkhöz és még rendkívüli örömöt is biztosít számunkra. Ezen élmény megélése és folyamatos fejlesztése a munkavégzésünk területén ugyanolyan fontos, mint az akaratunk és a folyamatos gyakorlás, hiszen ki fogna bele és áldozna szívesen naponta 8-10 órát olyan tevékenységre, amely közben nem érez örömet...

A tehetség fontosságát talán a sporttal és a művészetekkel kapcsolatban lehet a legkönnyebben megfigyelni. Hazánkban rengeteg versenysportoló küzd meg nap mint nap a súlyokkal, kilométerekkel, másodpercekkel, centikkel. Mégis közülük csak roppant kevesen érik el karrierjük során azon tűnékeny időszakokat, amikor azt mondhatják, hogy "Igen, elértem amit akartam, megvalósult az álmom!".

Bár kétségkívül a legsikeresebbek is rengeteg edzenek, mégsem állíthatjuk egyértelműen, hogy önmagában az elvégzett munka elegendő volt számukra céljaik eléréséhez, de azt kijelenthetjük, hogy a kemény gyakorlás és a tehetség, a genetikai lehetőségek az ő személyükben és testükben találkoztak a leghatékonyabban. Természetesen ez ugyanúgy igaz a pl. a balettművészekre és talán a világ szinte összes hivatására.

Ha ezen utóbbi tényezőket vesszük figyelembe, akkor a fenti mondatok már jóval kevésbé fedik a teljes igazságot, hiszen pusztán akarattal és elszántsággal senki nem fog úgy műveket írni, mint pl. Thomas Mann. Az ilyen teljesítményhez igazán, Flow-élményszerűen szükséges élvezni az írás folyamatát és ehhez szükséges ezen felül egyfajta tehetségnek is társulni, nemcsak képzelőerőben, hanem abban a képességben is, hogy az ember képes legyen belső vízióit papírra (vagy akár fimvászonra) vetni, megfogalmazni.

Ha szeretnék többet elérni, akkor mit szükséges tennünk?

1. Mély és folyamatos belső munkával meg kell kérdőjeleznünk és amennyire csak képesek vagyunk rá, fel kell oldanunk az önmagunkról és a határainkról alkotott számos hiedelmünket. Amennyiben ezt kitartóan tesszük, akkor előbb vagy utóbb gondolkodásunkban szabad terek nyílnak, vagy legalábbis a régi igazságaink olyan mértékben elvesztik betonkemény szilárdságukat, hogy képessé válhatunk újabb célok kitűzésére, magasabb rendű vágyak megfogalmazására.

2. Több metódus együttes alkalmazásával fedezzük fel, hogy mely tevékenységek, mely hivatás áll a képességeinkhez, tehetségünkhöz a legközelebb, melyek közben érezzük a Flow élményt. Ezen lépések során sok segítségre lehet szükségünk!

3. Fogalmazzuk meg, milyen életet szeretnénk élni. Ha valaki nagyon magasra tör, a legjobb szeretne lenni valamiben, akkor az egész életét, minden erejét és idejét ezen cél megvalósítására szükséges majd feltennie. Aki inkább egyensúlyt, virágzó kapcsolatokat, a család harmóniáját is szeretné megélni a mindennapjai során, annak komoly döntést kell hoznia, mert mindkét utat nem lehet végigjárni.

A legtöbb esetben ugyanez a helyzet a példaképeinkkel is. Többek között Steve Jobs, Arnold Schwarzenegger (stb.), mindent elértek, akár több területen is, de vélhetően jobban járunk, ha az emberi kapcsolataikban képviselt minőségekben nem őket követjük...

4. Ha már tudjuk, hogy mihez van tehetségünk, mi okoz örömet és képesek vagyunk hinni abban, hogy többet is elérhetünk, akkor tűzzünk ki újabb célokat az életben, amelyeket a hozzájuk vezető mindennapi feladatokig bontsunk le.

5. Kitartóan kezdjünk tanulni, gyakorolni és akkor se adjuk fel, amikor az első kudarcok érnek minket, hiszen azok elkerülhetetlen részei a sikerhez vezető útnak. Nagyon bölcs az az ember, aki előre számol a kudarccal, és tudja, hogy szinte biztosan része lesz benne.

Igyekezzünk úgy haladni, hogy a komfortzónánkból kilépjünk és vállaljuk annak kényelmetlenségét, de azon túlmenően, az úgy nevezett pánik-zónába már ne lépjünk be, mert az visszavetheti teljesítményünket.

Fontos lehet még megjegyezni, hogy hazánkban az életkorunknak különösen fontos szerepe lehet ezen kérdéskörben. Míg a legutolsó generációnak már jó esetben "csak" a személyes múltjából fakadó negatív hiedelmeivel kell megküzdenie, addig a Kádár korszakban szocializálódottak számára, talán ezek a "határtalan" mondatok akár viccesnek is hathatnak.

Ahogy ezen időszak televíziós összefoglalójában, a Szomszédok-ban is sokszor láthattuk, a közgondolkodás úgy formálódott, hogy mi inkább örüljünk a biztosnak, becsüljük meg a keveset és talán jobb is nekünk, ha nem törünk sokra, magasabbra. Akik éveket, vagy évtizedeket is megéltek ezen kondicionáltságban, azoktól ilyen értelemben tényleg nagyon "távol" áll a sikerorientált felfogás, a kritikus gondolkodás, a nagy váltások, és ennek köszönhetően rengeteg belső munkát szükséges elvégezniük és össze kell szedniük minden bátorságukat, hogy egyáltalán kimerészkedjenek a komfortzónájukból.

Összefoglalva a témát, a "ha hiszel benne, bármit elérhetsz" mondatok NEM fedik a valóságot. Ha hiszünk és teszünk, azzal sokkal többet elérhetünk, de az elégedettséghez és örömhöz vezető úton a feladatunk sokkal inkább az, hogy megkeressük miben vagyunk "jók" és azon a területen éljük meg, érjük el a tőlünk telhető legtöbbet.